Fényképezés. FÉNYképezés. Nem megapixel gyártás, vagy fényerős objektívekkel bokehporn készítés. Attól még nem leszel fotografi, mert vettél egy fullframe gépet, és felismerhetetlenségig mosod a hátteret f1.2-őn. Az emberek többsége sajna ettől ámulatba esik, pláne ha még 1-2 Instagram-szerű effekttel próbálod palástolni, hogy nem világítasz. Esetleg próbálod menteni magad a “csak természetes fénnyel dolgozom” kártyával. Megteheted, a fotózás nem egzakt tudomány, hanem művészet. Foghatod a művészi szabadságra is, persze. Short/broad lighting, loop-, butterfly-, Rembrandt-lighting… élfény, háttérfény mond valamit?

Igen, nekem is évekig tartó tanulási folyamat volt megismerni az E-TTL II-t, a HSS-t, a vakukompenzációt. Évekig tart mire berögzül az agyadba az, hogy a kép elkészítése előtt már látod, hogy az adott helyre beállított fény hogyan világítja meg a modelled. Hogyan világítsa meg a modelled? Azt is meg kell tanulnod felismerni, hogy számára mi az előnyös. A gép tetején lévő vakupapucsba csúsztatott a rendszervakuval biztosan nem.

Amint az embernek vaku kerül a kezébe, az első, hogy a gép tetejére teszi. Jobban tenné, ha minél távolabb tenni az objektív optikai tengelyétől. Ezt megoldhatja vezetékes kioldóval, jobb esetben E-TTL II kompatibilis kioldóval (pl.: Yongnuo-622c). Ezután jön majd a felismerés, amikor elfogy a vaku ereje, mert kint napsütésben/árnyékban szeretnénk használni. Mi a jobb egy vakunál? Több vaku! Ebayen rengeteg eszközt találunk, amivel csokorba foghatjuk rendszervakuinkat, így esélyesebben indulunk a nap ellen.

Ez nem túl ideális megoldás. Sokáig tart összeszerelni, cipelés közben a vaku leng, és megterheli a vakupapucsot, ami le is törhet. Ha jön a fuvallat, és borul az állvány, akkor pedig költséges csattanás fültanúi is lehetünk.

A folyamatos 1/2, 1/1 sem tesz jót a rendszervakuinknak. Nem erre lettek méretezve. Egy kis teljesítményű autóval is lehet 180-nal menni, és egy sportautóval is, nade melyik bírja majd tovább?

A megbízhatóság határán… Egy kis interferencia, és máris nem villan valaki.

Eddig ha fényerőre volt szükségünk, akkor kivittük a stúdióvakuinkat a szabadba, melyek cipeléséhez komplett stáb szükségeltetett néha. Beállításuk teljesen manuális, lehetett is szaladgálni közöttük, megölve ezzel a fotózás ritmusát és hangulatát.

3db 580 EX II egy 80cm-s fehér áteresztő ernyőn 1/1-en, 1m munkatávolságból, ISO100, f22 mellett.
Harc a nappal 3db 580 EX II-vel f22-őn, ISO100-on.
“Hatásos” munkatávolság. Érdemes megfigyelni a távolsággal négyzetesen gyengülő intenzitást!

2013 novemberében  a Profoto bemutatta a B1 típusú akkumulátoros, TTL-kompatibilis, teljesen távvezérelhető fejgenerátoros vakuját. Technikai részletekbe nem mennék most bele, hiszen azokat mindenki megtalálhatja a gyártó honlapján, vagy olvassa el a Pixinfó cikkét. Én inkább a használatával kapcsolatos tapasztalataimat osztanám meg itt.

Profoto B1 500 fejgenerátoros vaku

Miért váltottam rendszervakukról? Egyértelműen a teljesítmény miatt. Ez 10db 580 EX II erejével vetekszik, melyet ha számokban szeretnék kifejezni, akkor a küldöldi fórumokon 50Ws teljesítményűként szerepelnek a rendszervakuk, míg a B1 500 Ws-ot tud. Persze ez csalóka, hiszen olyan, mintha egy autónak a fogyasztását árulnánk csak el, a Lóerő/Nyomaték viszonyt nem. Nyári napokon árnyékban 1/1-en hajtottam 3db 580 EX II-t csokorba fogva, egy szoftboxban, ami elég erős túlterhelést jelent nekik. 10-15 villanás után célszerű pihentetni őket. B1-el ilyenre nincs szükség. Folyamatos teljesítmény, konzisztens színhőmérséklet, gyors töltés, megbízható TTL fénymérés. Mi más várható el a Profoto márkától?

Kioldóként az Air Remote TTL kioldót használom, melyről a vaku minden funkciója vezérelhető.

Vakucsoportonként lehet ki/be kapcsolni a vakukat, ez manuális módnál hasznos igazán. Szintúgy távvezérelhető a LED világítású modellfény. ETTL és Manuál módok teljesítményszabályzása is megoldható innen és a vázról is. Vázra téve a kioldót megváltozik a szokványos Canon vakuvezérlés menü, annál sokkal egyszerűbb menünk van. 1. 2. HSS szinkront tudunk állítani, és kompenzációt. Ez már gyanússá tette software oldalon, de erről később. Ahogy a külföldi fórumokon írták a vakupapucsba elég nehezen csúszik bele, ami többvázas fotózásnál hátrány. A tükörmozgató mechanika is lassabban reagál a kioldó kikapcsolt állapotában is. WTF?! :)

Akkor jött a meglepetés, amikor szerettem volna a B1-et használni főfényként, 1db 580 EX II-t pedig élfényként. Egy YN-622c kioldót csúsztattam a 6d vakupapucsáva, a YN kioldóba pedig az Air Remote-ot. Természetesen nem sikerült együttes működésre bírni őket, a vaku csakis akkor villant, ha a kijelzője 7.0-ás teljesítményt mutatott. (ez utalhat HSS-es működésre is) Remélem ezt hamarosan orvosolják firmware frissítéssel, de valami azt súgja, hogy így szeretnének több vakut vásároltatni… :( Alternetív lehetőségként be kell szerezni egy PC-jack szinkronkábelt, amivel a YN-622c-t kötjük össze a B1 jack portjával.

Optikai érzékelő LED, és jack szinkron port

Optikai slave módba állítva viszont simán kioldható a Yongnuo vakukról. Figyelembe veszi a TTL mérővillanásokat, persze nappal max. 5m-es hatótávot tapasztaltam így. (ez függ az 580 EX II-n beállított villanási teljesítménytől is) Az optikai kioldást a B1 hasán elhelyezett LED teszi lehetővé. Ennek elhelyezése a lehetőségekhez képest elfogadható. Reflex ernyőt használva a szenzort a modellünk felé fordítva, simán kioldható. Más a helyzet ha szabadban szeretnénk szoftboxszal használni, ekkor a box takarhatja a szenzort. Beltérben teljesen más a helyzet, minden szituációban sikerült elvillantani a B1-et rádiókioldású rendszervakukról.

Profoto B1 500 fejgenerátoros vaku

A Profoto feltétek meglehetősen drágák, illetve más márkákat célszerű beszerezni. Ha az elterjedt Bowens bajonettes fényformázóink vannak, be kell szerezünk egy Profoto-Bowens adaptert!

A vakukioldó a gyenge pontja a “nyaka”. Itt hajlamos törésre, ha nem megfelelő technikával helyezzük a vakupapucsba.

 

Bevetés közben